Az előzmények után elsőre nagyon egyszerű dolgokban gondolkodtam, így fedeztük fel a kezdetben szinte überelhetetlent, a formája miatt verhetetlen "nudlit", pontosabban a nudlialkatot.
Tehát mondjuk forralj fel egy kis vizet, majd hűtsd le mondjuk kb. 50 fokosra és tegyél bele rizspelyhet ázni. Hagyd, hogy jól szívja meg magát vízzel. Mondjuk 1 dl vízhez 4 ek. rizspehely. Ha túl híg, akkor több. Közben párolj pld. répát, vagy cukkinit vagy zöldborsót. Reszeld le a répát vagy cukkinit (ezeket ne nagyon puhára párold). Ha zöldborsó, akkor azt párold át jól és nyomkodd szét villával. Keverd ezeket össze, nagyon kis só és olívaolaj és gyúrj belőle nudlikat.
Ezt meg lehet csinálni bármilyen pehellyel, pld, kölespehellyel vagy zabpehellyel. A zabpelyhet mondjuk főztem. Ha azt szeretnéd, hogy keményebb legyen, akkor főzd inkább. A főzés amúgy is jobb, talán a rizspehely az, ahol bőven elég az áztatás. Ez a nudlizás alaposan megfőzött rizzsel is elkövethető, illetve értelemszerűen bármilyen zöldséggel, gyümölccsel.
És persze más is került az asztalra, ami jött, látott és győzött. A formája és a színe miatt.
Hogy mi ez? Hát a puliszka. T hát: natúr, narancssárga, zöld, fehér, kocka, gombóc, amorf és még sorolhatnám ... És hogy mitől ilyen? ... a répától, a spenóttól, a patisszontól .... mindenhogy :) Egyszerűen abbahagyhatatlan volt. Ekkor volt, hogy a csibehús, a paradicsom, az avokádó, a körte mellé felnőtt tehát klasszikusnak a puliszka is.
Tehát kicsit keményebbre főzöm a kukoricadarát, a végén ráteszem egy kis olívaolajra egészben, éppen, hogy ne kapjon oda. Majd hosszúkás kockákra vágva kínálom.Persze az olajjal is lehet főzni.
Legutóbb szórtam rá egy kis petrezselymet is és hát mit mondjak: nagyon koncentrált szuszogás kísérte utolsó útjára a puliszkabarabkákat. Nekem is ízlett. Annyira érdekes, hogy mi felnőttek olyan bonyolult kajákat eszünk, hogy már nem is tudjuk, milyen jó is lehet önmagában pld. a puliszka.
Ha jól emlékszem, volt egy korai fasírtkísérletünk is:
Végy egy közepes édesburgonyát, egy-két répát és egy maroknyi méretű brokkolit. Ezeket mosd meg, pucold meg, majd be a párolóba. Gőzöld át annyira, hogy reszelhető legyen. Tehát amíg párolódik, főzz egy kis köleskását és vágj apróra egy kis zöldpetrezselymet, amit nyomban bele is forgathatsz a kész köleskásába. Miután a megpárolt zöldségeket lereszelted, keverd össze a köleskásával és formázz egy kis olajjal (most tökmagolajat használtam) lapos kisméretű fasírtokat belőle. Ne legyenek teljesen puhák. Majd tedd sütőpappírra és be a sütőbe vele alacsony hőfokra, kábé 15 percre.
Ha langyosra hűlt, bízd rá a kicsire :)
Végül idetartozott még valami, ami tényleg egyszerű: reszeltalmás zabkása és krumplinudli. Ezeket mindenki ismeri, viszont nem mindenki szereti. Talán a zabkását a legkevésbé. Egy kivétel lehetek, de úgy néz ki a Kicsilány is, mert a zabkása és a krumplinudli is nagyon fogyott.
A zabkását kicsit sűrűbbre főzve, kihűlés után szeleteltem, s így sk ragadta magához az irányítást ... a krumplinudlival is hasonlóan járt el. Ezeket is persze gyakorlatilag a végtelenségig lehet variálni.
2011. december 13., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
Kedves Zephyrus!
Nagyon örülök ennek a blognak, mivel magam ötletek hiányában vagyok a blw-zéshez!!
Az alapanyagok egy része új számomra, ezért nem tudom, hogy pl. a kölespehellyel készített zöldéges nudlinak milyen állagúnak is kellene lennie. Nekem annyira puha lett, hogy gyakorlatilag egy nagy adag dzsama lett belőle, ahogy a babóca kézbe vette:)). Ez így normális, vagy lehet azért egy kicsit nyomásállóbb verziót is csinálni???
Helló Kriszta!
Örülök, hogy ránk találtál :)
Biztos, hogyha túl puha, akkor nem tud, mit kezdeni vele a gyerkőc. Így esetleg tegyél bele többet (az én pelyhem elég nagyszemű volt). Vagy, ha így sem működik, akkor egyszerűen főzzél kölest, nem pehely formátumban, azzal könnyebb bánni. Pelyhe is válogathatja :) Sok sikert!
Köszi, ma közben sikerült. A mamától kaptunk egy kis pépes spenótot és feljavítandó, újra próbálkoztam a kölepehellyel. Szép kis ndulik lettek és nagy örömmel fogta a kezébe a kicsi fiam.:)))
Kísérletezünk még!! Addig is örömmel olvasom a bejegyzéseidet!!
Nagyon jól hangzik! Igen, a lényeg az, hogy meg tudja ragadni :)
Szia Zsu!
Megkérdezhetem, hogy mennyi idősek voltatok, amikor ezeket a nudlikat csináltad? Én attól félek, hogy, ha kicsit "megkeményítem" olajon vagy a sütőben, akkor túl nagy darabot tud leharapni belőle, és az megakad. Tudom elvileg nem akadhat meg, de néha azért tényleg tartok tőle :)
Bogyiszló, 8-9 hós volt. Az olajon vagy sütőben keményítés, meg sem kottyan a nudlinak, ha nagyon sok, durván sok krumplit teszel a tésztába és jóval, de jóval kevesebb lisztet. Csak 1 5let :)
Amúgy ne tarts tőle, csak figyeld! Nagyon ügyesek ám és el fogod tudni dönteni, hogy mivel képes megbirkózni! Sok sikert!
Köszi! Azóta kipróbáltam a puliszkát, egy kis répával, nem mondom, hogy falta, de evett belőle, és azzal is el volt. Holnap rizspehellyel meg krumplipehellyel fogok próbálkozni, és lehet, hogy megsütögetem kicsit :)
Köszi még egyszer!
Megjegyzés küldése