Pages

2012. január 27., péntek

Paradicsomos csirke sárgarépával és aszalt sárgabarackkal

Újabban megint ihletem van: gyorsan jön az ötlet, hogyan főzhetnék egy kalap alatt hármunknak egyszerűen és ízletesen. A legfontosabb szempont ugyanis számomra az, hogy együtt együnk. Sok minden jár egyszerre a fejemben, csak legyen időm megvalósítani :)
Az már csak rémlik, hogy ez az étel eredetileg egy a marokkói, de legalábbis az észak-afrikai konyhához tartozó étel lehetett a repertoáromban. Persze ez csak redukciója annak, ami ez lánykorában volt. Mellőztem az erős fűszereket és talán kicsit merészen, de összeházasítottam a köményt a bazsalikommal, kizárólag a paradicsom kedvéért. Ja és az is rácáfol a származásra, hogy ez bizony nem munkaigényes, viszont nagyon szószos-mártásos.
Beáztattam kb. 15 dkg. datolya helyett, ugyanennyi aszalt sárgabarackot (aszalt gyümölcsökre érdemes nagyon figyelni, legalább a kicsik miatt: tartósítószermenteset is lehet ám kapni) egy bögre majdnem forró vízbe. Megpucoltam három-négy fej kisebb mogyoróhagymát és apróra vágtam. Napraforgóolajat melegítettem és megdinszteltem rajta a hagymát, majd hirtelen megpirítottam a rajta a ceruzavékonyságúra, ujjhossznyira vágott és köménnyel megszórt csirkemellet (kb. félkiló). Ezután lassú tűzön saját levében, illetve az aszalt sárgabarack áztatólevéből hozzáöntve pároltam kb. negyedórán keresztül. Ekkor hozzáadtam a hosszú csíkokra vágott és félig előpárolt sárgarépát (kb. 30-40 dkg.) és az áztatott aszalt gyümölcsöt, majd kevéssel ezután kb. félliternyi paradicsomlevet. Amikor már a sárgarépa is átpuhult, de még a sárgabarack nem kezdett el lekvárosodni, enyhén sóztam és megszórtam bőven friss bazsalikommal. Azok is meg fognak lepődni, akik számára az előzmények kissé bizarrnak hatnak.

2012. január 25., szerda

13 + 1 tipp a blw sikeréért!



1. Lazulj el és felejtsd el a mennyiségeket; a grammokat, a deciket, a centiket!

2. Készülj fel a szirénhangokra, a hullámvölgyekre, illetve a takarításra!

3. Légy türelmes és szoptass továbbra is igény szerint! Ne feledd egy egészséges csecsemő számára az anyatej, mint a tökéletes táplálék 1 éves korig is elegendő lehet önmagában.

4. Ne feledd: a blw nyitva áll előttetek – ha kisebb-nagyobb eltérésekkel is – mesterséges (tápszeres) táplálás esetén is!

5. Akkor kínáld szilárddal, amikor valóban készen áll arra! Ne hagyd magad megtéveszteni!

6. Fogadd el, hogy az első hónapok a játékról, a felfedezésről, illetve az utánzásról és a tanulásról, nem pedig az éhségről és az étvágyról szólnak!

7. Egyetek együtt, törekedj mindig a közös, lehetőleg családi étkezésekre!

8. Kínálj egészségeset és változatosat; változatosat tápanyag- és vitamintartalomban, színben, formában, textúrában, állagban, illetve ízben! Soha ne kínálj túl sokat egyszerre!

9. Kínáld – ésszerű keretek között – lehetőleg ugyanabból, hasonlóból, amiből ti is esztek!

10. Fontos a biztonság: Mindig üljön egyenesen! Lehetőleg ne, vagy ritkán add a kezébe az ételt, azonban soha ne tedd a szájába! Soha ne hagyd magára az étellel!

11. Ne félj a fulladástól, de légy felkészült és légy résen! Ne feledd ugyanakkor, hogy az öklendezés természetes és szükséges is egyben!

12. Hagyd kibontakozni habitusa, kíváncsisága, képességei, illetve étvágya szerint! Hagyd, hogy valóban ő irányítson!

13. Törekedj arra, hogy bevond családod, környezeted, ideértve a gyerekorvost és a védőnőt!

+ 1 Bízz magatokban és ne feledd: a végén mindketten csak nyerhettek!

2012. január 24., kedd

Gesztenyemuffin

Ugyan sütési sztrájkot tartok még mindig, így az ünnepek után jóval is, de nagyon régóta ott lapult a hűtőben kb. negyedkiló gesztenye és más nem jutott hirtelen eszembe. Igyekeztem úgy megsütni, hogy a lassan tizenegyhónapos Kicsilányom, ha kedve szottyan, - saját mércéim szerint - biztonságosan  rabolhasson belőle.  Senki ne számítson arra, hogy ez a muffin könnyű és magas, illetve, hogy édes lesz. Sőt még a teteje is berepedezik szépen, de finom :) Az előbbiek oka az, hogy a tojásból csak a sárgája került bele és tejet, tejterméket semmilyen formában nem látott.
A következő mennyiségből kb. 12 nagyobb muffin kerekedett. 25 dkg. gesztenyeliszthez (ez természetesen más liszttel helyettesíthető) kevertem egy kevés sót és egy csipet sütőport. Végül pedig az előzőleg alaposan megfőzött negyedkilónyi gesztenyét még azon melegében villával nagyon alaposan összetörtem és a száraz hozzávalókhoz kevertem. Egy tojássárgáját kikevertem kb. 0,8 dl olajjal, végül pedig kb. 8-10 dkg. nyírfacukorral. Lereszeltem két nagyobb almát és ezt is a levével együtt (a szokásos tejterméket helyettesítendő) a tojásos-olajos keverékhez adtam. A száraz és nedves hozzávalókat alaposan összekevertem. A muffinforma mélyedéseibe tettem a papírkapszlikat és először mindegyik mélyedést csak félig töltöttem fel a tésztával, majd erre rákerül egy-egy kiáztatott aszalt szilva és végül befedtem ezeket a tészta másik felével. 25-30 percre került a kb.180 fokos sütőbe. Persze pld. még étcsokoládé is kerülhet rá, de ez most nyilvánvaló okokból elmaradt.

2012. január 22., vasárnap

Muszaka – a magunk módján

A magunk módján, mert ezúttal a vörösbor elmaradt és a feketebors gyakorlatilag nyomtalanul eltűnt benne. Fahéj ugyan került bele, de mindössze jelzésszerűen, miután a múlt héten a fahéj demó verzióban (sült almán) nem okozott gubancot.
3-4 db. nagyobb padlizsánt alaposan megmostam és felkarikáztam. A karikákat alul-felül alaposan megsóztam és hagytam, hogy kiizzadja keserű levét. Ez kb. 10 percet vesz igénybe. Közben 2 fej hagymát megpucoltam, olívaolajon üvegesre dinszteltem, majd rátettem a kb. 70 dkg. darált marhahúst (bárányhússal talán autentikusabb) és hagytam, hogy jó alaposan megpiruljon, megpuhuljon.
Közben betettem 20-25 percre a párolóba 70-80 dkg. krumplit héjában. Értelemszerűen főzni is lehet.
Leitattam a padlizsánkarikákról a kiizzadt levet és miután olívaolajjal megkenegettem őket, a sütőpapíros gáztepsiben (a 4 db. nagyobb padlizsán 2 gáztepsinek megfelelő adag, így 2 sütést igényel) 15 perc alatt átsütöttem őket.
Majd kb. 1,5 l-nyi sűrített paradicsomból mártást készítettem úgy, hogy 4-5 gerezd fokhagymát összetörve rádobtam egy kis olívaolajra, majd hozzáöntöttem a paradicsomot. Egyet forraltam rajta, enyhén sóztam és adtam hozzá egy mokkáskanál nádcukrot (a cukor nagyon jól kihozza a paradicsom ízét). Lassú tűzön 5-10 percig főztem és a végén, hogy az aromája ne vesszen oda, hozzáadtam az apróra vágott, friss oregánót. Ezt követően a paradicsommártást hűlni hagytam.
A marhahús eddigre már puha lett és ekkor sóztam a szokásos minimál módon, hasonlóan borsoztam és hozzáadtam a fél mokkáskanálnyi fahéjat alapos kevergetés mellett.
Miután a krumplit megpucoltam, következett a rétegezés az enyhén beolajozott edényben. Először a felkarikázott krumpli, rá egy réteg padlizsán, majd a darált hús fele, erre a paradicsommártás fele, majd két újabb padlizsánréteg közé a darált hús fele. A legtetejére egy réteg krumpli került, amelyet – egy kis részt a Kicsilánynak kihagyva – befedtem reszelt ementáli sajttal. Ez így bekerült a sütőbe, pontos időtartamot nehéz mondanom, mivel most római tálban készült, amelyben bár minden kicsit zamatosabb, de lassabban is készül el. Ez a mennyiség egy egész focicsapatnak is elég. Krumpli nélkül talán szerencsésebb, de férfinépség miatt most ez is került bele.

2012. január 17., kedd

Szendvicsrevaló

Miután a Kicsilány, így tíz és fél hónaposan egyre komolyabb jeleit mutatja annak, hogy  reggeli gyanánt is kíváncsi lenne másra mint anyatejre, gondoltam ideje valamiféle kenyérrevalót készíteni az eddigi hummusz és társai mellé.
Fogtam egy édes, piros spanyolpaprikát (ez kb. a paradicsompaprikának felel meg) és a fémreszelőn durvára reszeltem. Majd egy almát az üvegreszelőn reszeltem le, hogy kissé krémes legyen. Fogtam egy paradicsomot és a magjától megszabadítván darabokra vágtam, majd ledaráltam. Ugyancsak a darálóba került egy kis napraforgómag, ha jól emlékszem kb. 2 ek.-nyi mennyiség. Ez utóbbit jó apróra, de még nem lisztszerűvé őröltem. Az így előkészített alapanyagokat összekevertem, nagyon enyhén sóztam és máris került a kenyérre. Vigyázat nagyon finom!
A Kicsilány mostanában szendvicset kap reggelire, úgy, hogy 2 féltenyérnyi, nagyon hajszálvékonyra vágott szelet közé kerül a szendvicsrevaló. Ebből általában - a reggeli szoptatást követő kb. 30-45 perc elteltével - másfél szendvicset szokott eltünteni.Tegnapelőtt reggel ehhez levadászott egy cikk lilahagymát is az asztalról.
Egy másik mostanában kipróbált szendvicsrevaló a tojásos mellett a lencsés. Ehhez egy marék hagyma és babérlevél társaságában alaposan megfőtt lencsét egy almával és egy főtt hagymacikkel összeturmixoltam, kevés olajjal kikevertem, majd enyhén sóztam.

2012. január 16., hétfő

A tojás sárgája

Már korábban megkóstolta, de nem mutatott túl nagy szimpátiát a tojássárgája iránt. Valami történhetett, mert egyszer rakott krumpli készítés közben rárabolt a korábban hőn kicsit sem áhított tojásra. Mivel így tíz és fél hónaposan a fehérjét még erősen kerüljük, egy hirtelen ötlettől vezérelve megszületett a rakott krumpli golyó.
Ehhez szétnyomkodtam villával egy főtt krumplit és egy főtt tojássárgáját, majd egy kis olívaolajjal golyókat formáztam belőle. A bátrabbak reszelt sajtba hempergethetik tálalás előtt. Mi még egyelőre kerüljük a tejtermékeket, különösen, hogy nincs is rájuk (még) szükség.
Egy másik tojássárgájás ötlet egy reggeli során született, amikor is a Kicsike láthatóan nem mutatott érdeklődést a főtt sárgája iránt. Fogtam szétnyomkodtam villával, reszeltem mellé egy kis paprikát, összekevertem és így került a kenyérre. Ennek a tojásos szendvicsrevalónak a párja lett az, amikor nyers reszelt paprika helyett, nyers reszelt sörretket, vagy nyers reszelt feketeretket kevertem össze a főtt tojássárgájával. Ez utóbbi elég aromás, így érdemes vigyázni vele.
Végül pedig egyszer egy rizottóféle készült bele, amikor párolt rizzsel kevertem össze a főtt, összetört tojássárgáját, amelyhez végül még a rizzsel együtt párolódott, főtt bébikukorica is és, hogy szép színes legyen karikákra vágott édes paprika is került; ez utóbbi nyersen. Kicsit sózva nekem is ízlett.

2012. január 14., szombat

Bébipalacsinta

Gondoltam itt az ideje megosztani a többszöri próbálkozás alapján kifejlesztett bébipalacsinta receptjét. Kis adagot sütök mindig, mivel szerintem hidegen, kihűlve nem annyira finom. De soha nem annyira kicsit, hogy nekünk ne jusson. Az itt leírt adagból, a Kicsilány meg én palacsintáztunk be. Fogtam kb. 6 dkg lisztet 1 dl szénsavas ásványvizet, alaposan kikevertem. Amikor krémes lett adtam hozzá max. 1 ek. olajat, negyedcsipetnyi sót és 1 ek. agávészirupot. (ez behelyettesíthető ízlés szerint más édesítővel is). Ez így bekerült a hűtőbe legalább 1 órára. Majd szépen kisütöttem a 4-5 db. minipalacsintát egy olajjal hajszálvékonyan bekent palacsintasűtőben.
A legkedveltebb palacsintatöltelék az üvegreszelőn lereszelt alma vagy ez összekeverve banánnal. Már próbáltuk cukormentes, házi sárgabaracklevárral is. Nagyosan feltekerve adtam neki és csak úgy falta. Arra kell figyelni véleményem szerint, hogy ne süssük barnára és ne hirtelen süssük, csak olyan szép halványra, így kemény sem lesz, de meg is sül. Jó palacsintázást!

2012. január 13., péntek

Tortasütésre felkészülni! II. - Szimpatikus

A következő receptet Marada Renáta tej- és cukormentes olyan tortájaként találtam meg, amely "1 éves kortól ajánlott". Leszámítva azt, hogy a neve nem túl leleményes, a recept maga elég szimpatikusnak tűnik.

Tehát:
Biotorta

Hozzávalók:

•    25 dkg. biomazsola
•    2 közepes nagyságú alma,
•    7 dkg. bio finomliszt,
•    7 dkg. bio grahamliszt,
•    1 tk. sütőpor,
•    késhegyni fahéj,
•    2 tojássárgája;
•    1 dl. étolaj


Elkészítés: Áztassuk a mazsolát forró vízbe, hogy egészem megpuhuljon, majd csöpögtessük le alaposan tésztaszűrőben és pépesítsük botmixerrel. Reszeljük le az almákat. Keverjük össze a finomlisztet és a grahamlisztet a teáskanál sütőporral vagy szódabikarbónával, valamint a késhegynyi fahéjjal. Közben külön tálba kikeverjük a két tojássárgáját a fokozatosan belecsurgatott étolajjal. A keveréket előbb a mazsolaturmix-szal, majd a liszttel, végül a reszelt almával vegyítsük. Simítsuk kiolajozott, kilisztezett, 24 centi átmérőjű kerámia tortaformába a masszát, és süssük forró sütőben tűpróbáig, körülbelül 30 percig. Miután kihűlt, tortalapát segítségével könnyen kiemelhető a kerámia sütőedényből.

Tortasütésre felkészülni! I.

Rohan az idő és a mi Kicsilányunk is szép lassan egyéves lesz. Mivel az első szülinap az első, s talán a leglegebb a szülők számára, engem is elkapott a hevület és a fejemben megindult a fondorlatoskodás: hogy, s mint készüljön az első szülinapi torta. Akkor is, ha nem első, ahogyan ez nálunk van, mert a lelkes és népes család jóvoltából bizony már a félévet is megünnepeltük, ahol a Kicsilány tátott szájjal bámulta a 0.5 gyertyákat azon morfondírozva, hogy mit falnak ezek a jó népek ezen a színes, piros-fehér förmedvényen. Ez utóbbi mellesleg egy igen jól sikerült erdei gyümölcsös joghurttorta, amelyet természetesen - a mindenki által jól ismert okoknál fogva - sürgősen elfelejtünk, egyelőre.
Álljanak tehát itt olyan receptek, amelyeket mint szülinapra való babatortákat találtam, elraktároztam és ide bemásoltam. Hangsúlyozom, hogy ezeket ki még nem próbáltam személyesen, nem is feltétlenül mindegyikkel értek egyet, viszont jó kiindulópontnak tartom és ezekből fogok ötletelni, majd az így kiagyalt receptből próbasütést tartani, s mind a sütésről, a receptről itt fogok beszámolni.

Íme a talált receptek gyűjteménye:


Babatorta egyéves szülinapra

Hozzávalók:

• kb. 10 dkg natúr zabpehely
• bio rizsital
• 1 db banán
• 3 szem alma

Elkészítés: A zabpelyhet fél-egy órára beáztatom annyi rizsitalba (vagy vízbe), amennyi jól ellepi, azután megfőzöm (pár percig kell főzni, amíg nyálkás és puha lesz). Botmixerrel összeturmixolom a banánt és a meghámozott almákat, majd a gyümölcspépet a megfőzött zabpehelyhez keverem. A keveréket 18 cm átmérőjű tortaformába öntöm, tetejét gyümölccsel díszítem, és 200 fokon, hozzávetőleg háromnegyed óráig sütöm.

(Forrás: mindmegette.hu)


Tej, tojás és gluténmentes gyümölcstorta

Hozzávalók:

  • tej, 
  • tojás,
  • gluténmentes kekszpor (Fosfovit - nagyobb bababoltokban kapható),
  • baracké vagy körtelé, 
  • 1 db öszibarack vagy körte
Elkészítés: 1 csomag kekszport kevés gyümölcslével összegúrunk úgy, hogy nyújtható tésztát kapjunk. A tésztát kinyújtjuk és a feléből kerek tortát formázunk, majd a gyümölcsöt apró darabokra vágjuk és a felével díszítjük, utána pedig a tészta másik feléből ugyanolyan méretű lapot nyújtunk, ráterítjük és a tetejére a gyümölcs maradékát tesszük rá.

Tej, tojás és gluténmentes rizstorta

Hozzávalók:
  • Negyed kiló rizs, 
  • alma, 
  • banán, 
  • cukor
Elkészítés: A rizst puhára főzzük vízben, majd belereszelünk egy fél almát és ízlés szerint cukrot, vaníliás cukrot teszünk bele. Egy kerek tálat kibélelünk banándarabokkal, majd belelapátoljuk a rizst és 1 napra a hűtőbe tesszük. Másnapra a rizs összeállt és az egészet kiboríthatjuk a kerek tálból.

Tej és tojásmentes répatorta

Hozzávalók:
  • 25 dkg liszt (ha speciális gluténmentes lisztet veszünk, abból is elkészíthető, így lisztérzékeny babának is adható), 
  • 1,5 dl víz, 
  • 5 dkg margarin, 
  • 25 dkg nyers, reszelt répa, 
  • 10 dkg cukor, 
  • 1 teáskanál szódabikarbóna, 
  • 1 teáskanál fahéj, 
  • 1 narancs vagy citrom héja
Elkészítés: A cukrot kikeverjük a margarinnal, majd lisztet, vizet, szódabikarbónát adunk hozzá és egyenletesre keverjük, a végén hozzáadjuk a citromhéjat és a répát is.
A masszát jól kikent meglisztezett tortaformába öntjük és 200 fokon kb. 30 percig sütjük (tűpróba!).

(Forrás: kismamablog.hu)


Francia almatorta

1. Hozzávalók (8 szelethez)

a tésztához:

• 4 dl (kb. 26 dkg) finomliszt
• 12,5 dkg margarin (tejmentes)
• fél mokkáskanál só
• 0,5 dl hideg víz
a töltelékhez:

• 75-80 dkg alma
• 1 citrom leve
• 4 evőkanál (kb. 10 dkg) cukor
• 5 dkg margarin (tejmentes)
a forma kikenéséhez:
• 2 dkg margarin (tejmentes)

A lisztet a margarinnal elmorzsoljuk, megsózzuk, majd a vízzel összegyúrjuk.
Folpackba csomagolva 1 órára hűtőszekrénybe tesszük.
Az almát megmossuk, hámozás nélkül félbevágjuk, magházát kimetsszük, majd húsát 3 milliméter vastagon fölszeleteljük.
A tésztát egy kivajazott, 26 centi átmérőjű, alacsony tortaformába simítjuk úgy, hogy pereme is legyen (a legegyszerűbb kézzel belenyomkodni).
Utána az almát körben rárakjuk úgy, hogy a szeletek félig takarják egymást.
A citrom levével megöntözzük vagy ecsettel rákenjük , majd a cukorral megszórjuk.
Az olvasztott margarinnal meglocsoljuk, végül előmelegített sütőben, nagy lánggal (220 °C; légkeveréses sütőben 200 °C) kb. 30 percig sütjük.
Mire kihűl, az almából kisült levet a tészta mind beissza, így nem lesz szalonnás.
Elkészítési idő: 1 óra.


2) tejmentes almatorta (lehet tojás nélkül is)

• 20dkg liszt

• 10 dkg (tejmentes) margarin (persze vajból az igazi, de ugye mindenki azzal főz, ami jár neki

• 1 tojássárgája

és annyi víz, hogy szépen összeálljon nem túl kőkemény tésztává, fél óra pihentetés után többször nyújtani, és belesimítani sütőformába (a gyümölcstorta alapba a legjobb), jól megszúrkálni, és 10-15 percig elősütni, hogy kicsit színt kapjon,
eközben 4-5 szem almából kevés vízzel kompótot főzni (fél csomag vaniliáscukor nem árt bele, fahéj es cukor csak ha már szoktatva van hozzá a gyerkőc), villával összetörni a sűrű kompótot, és rásimítani a tésztára, és 2 (vagy 3) almát egész vékony szeletekre vágni, és azt szépen, csinosan elhelyezni körkörösen, be a sütőbe, kb. 30 percig sütni.


(Forrás: http://tejmentesetelek.blogspot.com)


Csokitorta (babára hangolva)


Hozzávalók:
  • 5 púpos evőkanál Milupa Csokis tejpép,
  • 4 db Milupa Biskotti keksz,
  • 2 banán,
  • 150 ml ivóvíz (felforralt és 40°C-ra lehűtött ivóvíz)

Elkészítés:
Egy kistálba kimérünk 1 evőkanálnyi Milupa Csokis tejpépet és hozzáadunk 50 ml ivóvizet, majd alaposan összekeverjük. A híg tejpépbe beáztatjuk a Biskotti kekszeket kb. 10 percre, arra ügyeljünk, hogy a kekszek megpuhuljanak, de még ne essenek szét! Amíg puhul a keksz, elkészítjük a többi hozzávalót. A puha banánt nagyon vékony szeletekre felvágjuk és egy kistányérra tesszük. Elkészítünk egy sűrűbb tejpépet is a következőképpen: egy kistálba kimérünk 4 evőkanálnyi Milupa Csokis tejpépet és hozzáadunk 100 ml ivóvizet, majd csomómenetesre keverjük. Egy üvegtál aljára elhelyezzük a megpuhult kekszeket, rárétegezzük a szeletelt banánt, majd a sűrűbb tejpéppet. 5 percig állni hagyjuk, és már kész is a finom, laktató gyümölcsös csokitorta.


(Forrás: nlcafe.hu)

Végül pedig álljon itt a legtöbb torta lelke a hellyel-közzel babakompatbilis piskóta talált és már kipróbált receptje, amelybe nem cukor, hanem nyírfacukor és a cukornak megfelelő mennyiséghez képest valamivel kevesebb került. 


FOLYT. KÖV.:

2012. január 12., csütörtök

Ragu - az újabb családi ebédjelölt

Legutóbb egy kissé nehéz, de karakteres étel ihletett meg: a barnasörös marharagu :)
És ami lett belőle az bizony egy kicsit sem nehéz, finom és könnyű zöldséges borjúragu. Ezúttal a ragu természetesen sör, illetve egyéb izgató és ajzó szerek nélkül, így feketebors és harissa nélkül készült.
Ez is bizton beáll a családi ebédek sorába.
Fogtam tehát egy kb. fél kilónyi borjújavát, blw-kompatibilis nagyobb kockákra vágtam és egy fejnyi dinsztelt hagymára dobtam. Így először gyorsan megsütöttem, majd lassú tűzön saját levében pároltam. Az elején a gyors sütés azért praktikus, mert így keletkezik egy finom kéreg a húson, amely jól bezárja a húsnedveket és a hús jó szaftos, omlós marad. Ja és ugyanezen okból, sózni sem érdemes, szigorúan csak a végén. Előtte kb. negyedkilónyi fehér, előáztatott óriásbabot (fedő nélkül) megfőztem, öt-hat szál répát és egy egész angol zellert megtisztítottam, s szintúgy blw-kompatbilis kockákra, szeletekre vágtam. Amikor a hús félig elkészült, friss, apróra vágott csomborddal (borsikafű) és kakukkfűvel jelzésszerűen fűszereztem. Ekkor adtam hozzá a szeletelt sárgarépát, kicsit később a zellert és pár perccel az hús elkészülte előtt az előre és külön megfőzött óriásbabot. Közben, ha elfőtte a levét, a bab főzőlevéből adtam hozzá. A végén nem elfelejteni ízlés szerint sózni! Majdnem kihagytam, annyira megszoktam, hogy alig sózunk a Kicsilány miatt.

2012. január 6., péntek

Krémlevesek

Sárgarépakrémleves


Fogtam 8-10 db. párolt sárgarépát, 1 fej egyben párolt, közepes hagymát és 1 db. egyben párolt krumplit, ezeket - a párolólevüket hozzáadva - jól összeturmixoltam. Az összeturmixolt zöldségeket egy kissé felforrósított olívaolajra dobtam és rövid kevergetés után hozzáengedtem még annyi vizet, hogy levesállagú legyen. Egyet forraltam rajta, mielőtt hozzáadtam a levesbetétnek szánt előfőzött, kis maréknyi rizst és az apróra vágott, friss koriandert.Végül pedig enyhén sóztam. Tejszínt nem használtam most sem, ahogyan jó ideje nem, és az 1 db. krumpli elegendő volt a sűrítésre. Hasonlóan készült a következő két leves is, amelyeket ezzel együtt csészéből kortyolgatott. 

Édesköményleves

2-3 párolt édesköménygumó, 1 fej egyben párolt, közepes hagyma és 1 db. egyben párolt krumpli kellett ehhez a leveshez. Az előzőleg leírt lépéseket követtem annyi különbséggel, hogy ezt húslevessel engedtem fel. Ez utóbbi oknál fogva és mert az édeskömény önmagában is elég intenzív ízű, nem fűszereztem. A levesbetét pirított kenyérkocka volt. 

Spárgakrémleves

Miután a Kicsilány a héten megkóstolta a spárgát és úgy tűnt ízlett neki, megpróbáltam levesformában is. Hasonlóan az előzőekhez, kb. 9-10 szál zöld spárgát megpároltam és 1 fej egyben párolt, közepes hagymával és 1 db. egyben párolt krumplival, illetve a spárga főzőlevével összeturmixoltam. A fűszerezést kevés majoránna jelentette, a végén pedig sóztam. Levesbetétként párolt bébispárgafejeket tettem bele.

2012. január 3., kedd

Cékla, cékla, cékla ...

Valahogy nem jutott sokszor eszembe semmi egyéb az elmúlt hétköznapokon, vagyis pontosabban csak egy dolog: a cékla. Az okát nem tudom, nagyon kívántam és ezért folyton erre gondoltam, ez jutott először eszembe és így nyomban le is ragadtam.
Ami pedig azokat a napokat illeti, amelyeken nem kellett gondolkodni: nem meglepő módon a Kicsilány a malacsültre kattant rá. Azért nem meglepő módon, mert gyakorlatilag csak a hús érdekli, és azután is a hús. Tehát hús, hús és hús. És aztán a sütőtök és a cékla. Kb. a 10. helyen következik az összes többi zöldség és gyümölcs. Ami pedig egyáltalán nem érdekli az a gabona, semmilyen és semmilyen formátumban. Kis ősemberem :)

Na de kanyarodjunk is vissza a céklához.

Az első ételt mondjuk hívjuk almás-céklás csirkének.
Egy ultraborús évvégi délelőttön (ez kihagyható :), fogtam 1 nagy fej hagymát, 4 almát és 4 közepes méretű előfőzött céklát és ezeket külön-külön lereszeltem. Utána egy kisebb csirkét, megmostam, daraboltam, lebőröztem. A hagymát kevés olívaolajra dobtam, alaposan jó puhára dinszteltem és először magas hőfokon sózás nélkül, hirtelen elősütöttem az őrölt köménnyel bedörzsölt húsokat. Ezután a húsokat kivettem és a forró edénybe került a reszelt alma, majd kevéssel utána a reszelt cékla is. Szép lassan elpárolgott a leve és hagytam egy kicsit karamellizálódni. Végül visszapakoltam a húsokat és a cékla melegített főzőlevét adtam hozzá apránként. Viszonylag gyorsan elkészül és a végén egy kicsit meg is pirítottam a húst. Nagyobb kockára vágott céklát forgattam hozzá a végén, miután sóztam. Arra fel kell készülni, hogy a hús színe kissé csajosan bizarr :)

A következővel lényegében csak arra voltam kíváncsi, hogy a Kicsilányt érdekli-e már esetleg a gabona.
A neve lehetne talán céklás rizsgolyók. Igazán semmi fakszni. Alaposan megfőzött rizst, kicsit szétnyomkodtam (így jobban ragad) és reszelt céklával gombócokat gyúrtam belőle. Ezt egyáltalán nem fűszereztem, hogy érvényesüljön a rizs íze :D Érvényesülhetett, mert az érdeklődés nem volt heves. Csak egy-két golyó fogyott, a többit nyújtogatta anyájának, akinek azokat annak rendje és módja szerint el is kellett nyomban fogyasztani. Nekem ízlett. Mondjuk, nem elfelejteni, hogy céklakívánós napjaimat éltem.

Végül következzen egy reggeli- vagy éppen vacsoraötlet: céklás májkrém. Azt tudni kell, hogy a máj a Kicsilánynál überfavorit volt, aztán egyszer csak megszűnt az lenni. Amióta egyszer ezt kapta reggelire, azóta visszatértünk a régi kerékvágásba. Pedig tényleg nem trükközni akartam, egyszerűen csak nem akartam kidobni az elkészített májat. Tehát fogtam 1 maréknyi majoránna társaságában főtt szárnyasmájat, 1 kisebb fej párolt hagymát és 1 fél marék reszelt céklát és pépesre turmixoltam. Így gusztusosan könnyű állagú lett. Végül minimális tökmagolajat kevertem hozzá. Sózni, nem sóztam, mivel a májat már jelzésszerűen megsóztam, amikor főztem. Most a Kicsilány éppen grissinifan és ennek megfelelően ilyenek végeire került a májkrém, ahonnan szépen sorjában lenyalogatta.