Ragu - az újabb családi ebédjelölt

Legutóbb egy kissé nehéz, de karakteres étel ihletett meg: a barnasörös marharagu :)
És ami lett belőle az bizony egy kicsit sem nehéz, finom és könnyű zöldséges borjúragu. Ezúttal a ragu természetesen sör, illetve egyéb izgató és ajzó szerek nélkül, így feketebors és harissa nélkül készült.
Ez is bizton beáll a családi ebédek sorába.
Fogtam tehát egy kb. fél kilónyi borjújavát, blw-kompatibilis nagyobb kockákra vágtam és egy fejnyi dinsztelt hagymára dobtam. Így először gyorsan megsütöttem, majd lassú tűzön saját levében pároltam. Az elején a gyors sütés azért praktikus, mert így keletkezik egy finom kéreg a húson, amely jól bezárja a húsnedveket és a hús jó szaftos, omlós marad. Ja és ugyanezen okból, sózni sem érdemes, szigorúan csak a végén. Előtte kb. negyedkilónyi fehér, előáztatott óriásbabot (fedő nélkül) megfőztem, öt-hat szál répát és egy egész angol zellert megtisztítottam, s szintúgy blw-kompatbilis kockákra, szeletekre vágtam. Amikor a hús félig elkészült, friss, apróra vágott csomborddal (borsikafű) és kakukkfűvel jelzésszerűen fűszereztem. Ekkor adtam hozzá a szeletelt sárgarépát, kicsit később a zellert és pár perccel az hús elkészülte előtt az előre és külön megfőzött óriásbabot. Közben, ha elfőtte a levét, a bab főzőlevéből adtam hozzá. A végén nem elfelejteni ízlés szerint sózni! Majdnem kihagytam, annyira megszoktam, hogy alig sózunk a Kicsilány miatt.